Szeptember 30. – Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító

Szeptember 30. – Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító

 

 

24650AE Jeromos 347 körül született a Pannonia és Dalmatia határán fekvő Stridon városában. Szülei ugyan keresztények voltak, de kiskorában nem keresztelték meg. Milánóban, majd Rómában tanult szónoklattant, filozófiát, grammatikát, görög és latin nyelvet. Vergilius művei, Cicero és Platón filozófiai írásai érdekelték.

 A legenda szerint álmában egy angyal kivette kezéből a könyveket, és az égi bíró színe elé vezette. Az álom hatására 366-ban ő is megkeresztelkedett. Ezt követően Galliába indult, de csak Trierig jutott, valószínűleg itt, egy kolostorban kezdett teológiával foglalkozni. 373-ban csatlakozott egy aszkéta csoporthoz Aquileiában, ahol a Szentírás tanulmányozásával töltötte idejét.

 Aquileiából kelet felé indult, és Antiochiában tökéletesítette Szentírás-ismeretét, Tiberiásban pedig megtanult héberül. Ezután elvonult Kalkisz pusztájába, hogy a remetékhez csatlakozva magányban, virrasztásban, vezeklésben és munkában éljen. Antiochiába visszatérve pappá szentelték, de megtarthatta szerzetesi hivatását. 380-381-ben Konstantinápolyban, a városi könyvtárban dolgozott.

 382-ben Damazusz pápa titkára lett, és a pápa kérésére átnézte az ólatin Bibliát, a Vetus Latinát, amelyet a II. század első felében fordítottak ólatinra. A helytelenül fordított részeket, betoldásokat kijavította az eredeti görög szöveg alapján. Az általa javított, fordított Szentírást nevezik Vulgatának a XIII. század óta.

 A Szentíráséhoz hasonló módon javította az ólatin zsoltároskönyvet, a Psalterium Romanumot is. Történeti írásai, főleg a De viris illustribus (A kiváló férfiakról) című munkája sok érdekes adatot tartalmaz. Ránk maradt százötvenhét levele is, amelyek szerint a legváltozatosabb kérdésekkel fordultak hozzá tanácsért.

 Damazusz pápa halála után Betlehemben élt és dolgozott. Itt is halt meg 419., más források szerint 420. szeptember 30-án. A legenda szerint egyszer kihúzta a tövist egy oroszlán talpából, amitől az állat rögtön megszelídült, és hűséges kísérője lett. A szentképeken ezért gyakran ábrázolják oroszlánnal.

kép: santiebeati.it

forrás: mtva.hu