Töltsük be életünk ürességeit, csiszoljuk le gőgünk érdességét!

Töltsük be életünk ürességeit, csiszoljuk le gőgünk érdességét!

December 10-én délben, az Angelus elimádkozása előtt a Szentatya a napi evangéliumról elmélkedett, utána pedig a nukleáris leszerelésre és az éghajlatváltozás megállítására tett közös erőfeszítés fontosságát hangsúlyozta. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Múlt vasárnap a virrasztásra történő felszólítással megkezdtük az adventet, ma, a karácsonyi készületi idő második vasárnapján a liturgia e készület teendőire rámutat: ez az időszak arra szolgál, hogy felismerjük életünk betöltendő ürességeit, lecsiszoljuk gőgünk érdességét, és teret adjunk az érkező Jézusnak.

Izajás azzal a hírrel fordul a néphez, hogy véget ér a babiloni fogság és visszatérhetnek Jeruzsálembe. Így jövendöl: „Egy hang kiált: »Készítsetek utat az Úrnak a pusztában! […] Minden völgy emelkedjék fel!«” (Iz 40,3). A völgyek, amelyeket meg kell emelni, az Istennel szembeni magatartásunk összes ürességét, a mulasztással elkövetett bűneinket jelentik. Életünk egyik üressége az lehet, hogy nem imádkozunk vagy keveset imádkozunk. Az advent ebben az esetben kiváló alkalom arra, hogy buzgóbban imádkozzunk, hogy lelki életünknek megadjuk az őt megillető fontos helyet. Egy másik ürességünk lehet a felebarát iránti szeretetlenség, főleg a leginkább rászorultak iránt, akiknek nemcsak anyagi, hanem lelki segítségre is szükségük van. Sokkal jobban oda kell figyelnünk a többiek, a körülöttünk élők szükségleteire. Ahogyan Keresztelő János, mi is megnyithatjuk a remény útjait sok ember száraz szívének pusztájában.

„Minden hegy és halom süllyedjen alá” (Iz 40,4) – folytatódik Izajás buzdítása. A hegyek és halmok, melyeket csökkenteni kell, a gőg, a beképzeltség, a hatalmaskodás. Ahol gőg, beképzeltség, hatalmaskodás van, oda nem tud belépni az Úr, mert a szív tele van gőggel, beképzeltséggel, hatalmaskodással. Ezért csökkentenünk kell ezt a gőgöt! A szelídség és alázat magatartásformáit kell magunkévá tennünk: nem ledorongolni, hanem meghallgatni a másikat, szelíden szólva, és így készíteni Üdvözítőnk eljövetelét, aki szelíd és alázatos szívű (vö. Mt 11,29).

Az is feladatunk, hogy elhárítsuk azokat az akadályokat, amelyeket az Úrral való egyesülésünk útjába teszünk. „Az egyenetlen út váljék egyenessé, a göröngyös sima úttá. Akkor megnyilvánul az Úr dicsősége – mondja Izajás –, és minden ember meglátja majd azt” (Iz 40,4–5). Ezeket a tetteket azonban örömmel kell végezni, mert Jézus érkezésének előkészítése a céljuk. Amikor egy szeretett személy látogatását várjuk otthonunkba, mindent gondosan és boldogan készítünk elő. Ugyanígy akarjuk előkészíteni magunkat az Úr jövetelére: mindennap gondosan és odafigyelve várjuk őt, hogy elteljünk kegyelmével, amikor megérkezik.

Az Üdvözítő, akit várunk, képes átalakítani életünket kegyelmével. A Szentlélek erejével, a szeretet erejével. A Szentlélek ugyanis kiárasztja szívünkbe Isten szeretetét, aki a megtisztulás, az új élet és a szabadság kimeríthetetlen forrása. Szűz Mária teljesen megélte ezt a valóságot, engedte magát „megkeresztelni” a Szentlélek által, aki elárasztotta őt erejével. Ő, aki egész létezésével készítette elő Krisztus eljövetelét, segítsen minket követni az ő példáját, és vezesse lépteinket az érkező Krisztus felé!

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Ma adják át a Nobel-békedíjat a nukleáris fegyverek megsemmisítéséért küzdő nemzetközi mozgalomnak [International Campaign to Abolish Nuclear Weapons]. Ez az elismerés egybeesik az emberi jogok ENSZ által bevezetett világnapjával, és ez kiemeli az emberi jogok és a nukleáris leszerelés közötti szoros kapcsolatot. Az összes ember, különösen a leggyengébbek és a leginkább hátrányos helyzetűek méltóságának elkötelezett védelme eltökélt munkát jelent annak érdekében is, hogy egy atomfegyverek nélküli világot építsünk. Isten megadja a képességet, hogy hozzájáruljunk közös otthonunk építéséhez: megvan a szabadságunk, az értelmünk, a képességünk a technika irányítására és hatalmunk korlátozására, a béke és az igazi haladás szolgálatában (vö. Laudato si’ enciklika, 78, 112, 202).

Holnapután tartják Párizsban az „Our Planet Summit” csúcstalálkozót. Két évvel a párizsi klímaegyezmény elfogadása után ez a találkozó meg kívánja újítani a megvalósítása melletti elköteleződést, és meg akarja erősíteni a közös stratégiát az éghajlatváltozás aggasztó jelenségével való szembeszállásra. Erősen kívánom, hogy ez a csúcstalálkozó – és az ugyanilyen célú többi kezdeményezés – segítse elő annak világos tudatosítását, hogy ténylegesen hatékony döntéseket kell hozni az éghajlatváltozás megállítására, és hogy le kell győzni a szegénységet és elő kell mozdítani az átfogó emberi fejlődést.

Ebben az összefüggésben szeretném kifejezni közelségemet az Ockhi ciklon által sújtott indiai népekhez, különösen a számos eltűnt halász családjaihoz, de Albánia népességéhez is, amelyet súlyos áradások sújtottak.

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok! Külön is köszöntöm a Valladolidból és Huelvából (Spanyolországból) jött híveket. Köszöntöm a sok olasz fiatalt, akik Firenzéből, Carugatéból, Brembatéból, Almèból, Petosinóból és Pian Camunóból érkeztek: biztatlak mindnyájatokat, hogy legyetek az evangélium vidám tanúi.

Mindenkinek szép vasárnapot és áldott adventi időszakot kívánok: készítsétek az érkező Úr útját! Kérlek titeket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: ANSA