Vértanúság és irgalmasság

Vértanúság és irgalmasság

Vértanúság és irgalmasság – a szöuli főegyházmegye augusztus 24. és október 30. között erről a témáról tart kulturális programsorozatot a Mjeongdong szöuli székesegyházban. Ezzel emlékezik meg a szentévről és a pjongini katolikusellenes üldözések 150. évfordulójáról.

A kezdeményezés beilleszkedik az Andrew Jeom Szójung bíboros, szöuli érsek által meghirdetett különleges évbe, amelyet a 19. századi koreai katolikus vértanúknak szentelnek. 1866 és 1872 között öltek meg ezreket hitük miatt. A programsorozat egy szemináriummal és egy kiállítással indul. A helyi katolikus művészek műveit állítják ki, közel hatvan alkotást, amelyek témája az irgalmasság és a vértanúság. Szeptember 4-9. között a szöuli katolikus színház egy darabot mutat be Joseph Im Chi-baeg vértanúról. Később komolyzenei koncerteket tartanak. Végül október 27-30. között harmadik alkalommal rendezik meg a katolikus filmfesztivált, amelyen ötven filmet mutatnak be a közönségnek.

A pjongini mészárlás volt az utolsó nagy üldözés a koreai helyi egyház ellen, mielőtt istentiszteleti szabadságot engedélyeztek a katolikusoknak 1884-ben. Egy századdal azt követően történt ez, hogy Lee Seung Hun áttért a katolikus hitre. Ő volt az első koreai megkeresztelt, aki elindította az evangelizációt az országban. A 19. századi üldözések következtében több mint tízezer vértanú vesztette életét, az akkori koreai katolikusok közel fele. Közülük 79-et XI. Piusz boldoggá avatott 1925-ben. Az 1866-ban megöltek közül további 24-et VI. Pál avatott boldoggá 1968-ban, 103-at Szent II. János Pál 1984-ben és 124-et Ferenc pápa 2014. augusztus 16-án, a Koreai Köztársaságban tett apostoli látogatása során.

Koreában is a vértanúk vére öntözte az első keresztény magvetést. Koreában 1836 előtt papok nem voltak, világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Korea földjére. Három nagy üldözés tört ki ellenük, 1839-ben, 1846-ban és 1866-ban. Az utóbbi során szenvedett vértanúságot Kim Taegon András, aki lelkes pap, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol volt. A többiek közül legtöbben világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok és fiatalok, idősek és gyermekek is.

Korea kereszténységéről kevés adat maradt reánk. Már a 16. században voltak keresztények. Az 1622-ben vértanúhalált halt kilenc koreait IX. Pius pápa avatta boldoggá. 1791-ben és 1795-ben két-két koreai adta életét hitéért. Az 1810-ben kitört üldözésben több mint háromszázan haltak vértanúhalált. 1836-ig laikus hívek vezették az erős és lelkes közösséget. 1837-ben érkezett az első francia püspök az országba, aki két évvel később vértanú lett. 1845-ben szentelték fel az első koreai papot, Kim Taegon Andrást, aki egy év múlva életét adta Krisztusért. XI. Pius pápa 1925-ben 78 társával együtt boldoggá avatta. 1850-ben már 23 ezer katolikus élt Koreában, 12 papjuk volt. 1866-ban ismét magasra csapott az üldözések hulláma, és néhány év alatt tízezer katolikust mészároltak le, köztük hét misszionáriust.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió